A Mozilla a közelmúltban környezetvédelmi aggályok miatt leállította a kriptovaluta adományozást, de a Dogecoin egyik alkotótársa bírálta a lépést.
A Dogecoin társalkotója, Billy Markus bírálta a Mozillát, amiért környezetvédelmi aggályok közepette leállította a kriptovaluta adományozást.
A Mozilla, a Firefox böngésző mögött álló nonprofit szervezet 2014 óta fogad kriptográfiai adományokat. A múlt héten a Mozilla ártalmatlannak tűnő emlékeztetőt tett közzé a Twitteren, de 2014 óta a világ sokkal tudatosabb a cég szénlábnyomával.
Mint ilyen, a nonprofit szervezetet kritika hulláma érte.
„Helló! Biztos vagyok benne, hogy aki ezt a fiókot vezeti, annak fogalma sincs, hogy ki vagyok, de én alapítottam a Mozillát, és azért vagyok itt, hogy azt mondjam, bassza meg. Mindenkinek, aki részt vesz a projektben, mélységesen szégyellnie kell ezt a döntést, hogy a bolygót égető Ponzi-ragasztókkal társuljon” – mondta Jamie Zawinski, a Mozilla társalapítója.
A reakció olyan heves volt, hogy a Mozilla meg is akadályozta a felhasználók kriptográfiai adományozását.
A szünet még nagyobb visszhangot váltott ki, ezúttal a kriptovilágból.
„Köszönjük, hogy engedett egy tudatlan és reakciós internetes maffiának” – tweetelte a Dogecoin társalkotója, Billy Markus.
"Várja meg, amíg nem hallanak a papírdollár és az összes banki infrastruktúra környezetvédelmi költségeiről, biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan szintű összeomlásuk lesz a saját folyamatos környezeti hatásuk miatt."
hogy tisztázzuk, törődnünk kell a környezettel, csak tudod, ismerd fel, hogy ha az első világ egyik országában élünk és a Twitteren nyafogunk, akkor elég szörnyűek vagyunk a bolygó számára, és ne próbáljunk úgy tenni, mintha minden a legrosszabb lenne. mindannyian szentek vagyunk
- Shibetoshi Nakamoto (@ BillyM2k) Január 7, 2022
Természetesen ez az internetes tömeg nem tudatlan – a kriptovaluta-ipar hatalmas környezeti hatással jár.
Bitcoin, Dogecoin és a környezet
Azok a kriptovaluták, amelyekhez konszenzusos mechanizmusok szükségesek a munkavégzésről, elképesztő mennyiségű áramot fogyasztanak.
A Bitcoin, a világ vezető kriptovalutája, évente körülbelül 120 terawattóra energiát fogyaszt. Ez magasabb szintű villamosenergia-fogyasztás, mint a világ legtöbb országában.
A Cambridge-i Egyetem szerint a világ Bitcoin-hálózatának csak 39%-a működik megújuló energiával. A többi – körülbelül kétharmada – fosszilis tüzelőanyaggal, például szénnel és földgázzal működik. Ennek az energiafogyasztásnak a keletkező szénlábnyomának kiszámítása elsősorban attól függ, honnan származik az energia.
Ez pedig az üvegházhatású gázok kibocsátását eredményezi, amely nagyjából megegyezik évi 9,3 millió otthon villamosenergia-felhasználásával, 57,1 milliárd font szén elégetésével vagy 130 milliárd mérföldnyi járművel.
A Bitcoin a legrosszabb bűnös, de messze nem az egyetlen. A Digiconomist, a „digitális trendek nem kívánt következményeinek feltárására hivatott platform” szerint az Ethereum hálózat jelenleg körülbelül 105 TWh-t fogyaszt évente. Ez ismét több energiafogyasztás, mint a világ legtöbb országában.
